Sok helyen még órarend sincs, ahol viszont van, ott sok esetben sokkoló óraszámokkal kellett szembesülniük a tanulóknak és a szüleiknek is. Részben a mindennapos testnevelés miatt iskolák tucatjaiban indul a tanítás 0. órával, ami után a diákok még 6-7-8, esetenként, felsőbb évfolyamokban akár 9 órát is végigülnek.
Korábban indul iskolába és később ér haza, mint én a munkába, a Google segítségével kell érthetővé tenni számára a tananyagot, eddig sportolt, de ez most már nem fér bele. – ilyen és ehhez hasonló válaszokat kaptunk a szülőktől, amikor arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyire leterheltek a magyar diákok.
A minisztérium szerint az új Nat nemcsak hazafias, hanem komolyan csökkentette a diákoktól elvárt tananyag mennyiségét, még táblázatot is készítettek, hogy ezt megmutassák.
Az új Nemzeti alaptanterv sem oldott meg egy nagyon fontos kérdés: sem a diákok, sem a tanárok túlterheltsége nem csökkent.
Miért nem jó, ha a diákok a nyarat is tanulással, felzárkózással töltik? Deliága Éva gyermekpszichológus fontos dolgot üzen a szülőknek.
Elkezdődött a tanév, már minden diák megkapta az órarendjét, amiből kiderül, hogy hány órát kell az iskolában tölteniük, mikor érnek haza, és milyen nehéz lesz egy hetük.
A magyar diák jelentős része jelentős „unalomfaktorral”, „szorongásfaktorral” és alacsony „élményfaktorral” éli végig iskolás éveit.
A Publicus Intézet kutatása szerint a szülők többsége úgy látja, túl sok a tananyag, leterheltek a diákok és a tanárok is.
Egy tizenegyedikes diák levelét közölte Facebook-oldalán Jocó bácsi, vagyis Balatoni József.
Az SNI-s, BTMN-es diákok száma nő, sok gyerek nem iskolaéretten kezdi az elsőt, a gyermekotthonból érkezőket pedig szinte lehetetlen feladat a többiekkel együtt tanítani - mondja Judit (Nevét a kérésére megváltoztattuk – A Szerk.), aki 1994 óta dolgozik egy vidéki általános iskolában tanítóként, most már nyugdíjasként. Szerinte bár a mai gyerekek okosabbak, tájékozottabbak, de az önállósodásukat a felgyorsult élet és az okoseszközök háttérbe szorítják.
